150 évvel ezelőtt kezdődött Kincsem páratlan diadalútja.
Szeptember 19-én Gödön a KINCSEM 150 konferencia keretében idéztük fel az 1876-os esztendő történetét, Kincsem, Hesp Róbert, Blaskovich Ernő és a magyar lóversenyzés meghatározó alakjainak emlékét.
A jubileumi napon a történeti előadások mellett új emlékművet avattunk, koszorúzással tisztelegtünk, és arról is szó esett, hogyan őrizhetjük tovább ezt a különleges örökséget.
A Kincsem Krónikában most összefoglaljuk a jubileumi nap legfontosabb pillanatait.
KINCSEM 150
Göd, 2026. szeptember 19.
Különleges jubileumi alkalomnak adott otthont szeptember 19-én a Gödi Kincsem Udvarház: a KINCSEM 150 konferencia Kincsem 1876-ban kezdődött versenykarrierjének 150. évfordulója előtt tisztelgett.
A rendezvény középpontjában természetesen Kincsem állt, ám a konferencia ennél jóval többről szólt. Az előadások Kincsem történetén keresztül a 19. századi magyar lóversenyzés, lótenyésztés, a hozzá kapcsolódó családok és személyek, valamint az emlékezet és örökség kérdéseit is körbejárták. A jubileumi nap egyúttal hidat teremtett a múlt és a jelen között: azok között, akik ma kutatják, ápolják és továbbadják Kincsem történetét, és azok között, akiknek a magyar lóversenyzés jelenlegi intézményeit és közösségeit képviselik.
Köszöntők – Göd és a Kincsem-történet helyszínei
A rendezvény első részében polgármesteri köszöntők hangzottak el. A gödi városvezetés tagjai meghívást kaptak a jubileumi rendezvényre, Gödöt végül Simon Tamás alpolgármester képviselte, aki személyes jelenlétével is megtisztelte a konferenciát. Györe László, Tápiószentmárton polgármestere, valamint Brenyó József, Kisbér képviselője is köszöntötték a konferencia résztvevőit. Jelenlétük önmagában is jelezte, hogy Kincsem története nem egyetlen településhez kötődő emlék: életének és versenykarrierjének története több, a magyar lótenyésztés és lóversenyzés szempontjából fontos helyszínhez kapcsolódik.
Göd számára Kincsem különösen fontos örökség. A városban található egykori istálló és a Kincsemhez kötődő emlékhelyek révén a történet nem csupán könyvekben és archív dokumentumokban létezik, hanem a település kulturális emlékezetének része.
Hesp Róbert emlékezete
A szakmai előadások sorát Hesp József, Hesp Róbert ükunokája, a Kincsem Park munkatársa nyitotta meg, „Hesp Róbert pályájának emlékezete” című előadásával.
Kincsem története elképzelhetetlen Hesp Róbert nélkül. A tréner életútjának felidézése ezért nem pusztán egy jelentős szakember pályájának bemutatása volt, hanem annak a korszaknak a megidézése is, amelyben Kincsem versenyzővé vált, és amelyben a ló és az őt körülvevő emberek együtt alkották a sikertörténetet.
„Füstbe ment terv” – Kincsem 1876-os diadalútja
Vízváry Vilmos, a Kincsem 150 konferenciák szervező védnöke, „Füstbe ment terv” című előadásában Kincsem 1876-ban kezdődött diadalútját idézte fel.
Vízváry Vilmos, a Kincsem 150 konferenciák szervező védnöke, „Füstbe ment terv” című előadásában Kincsem 1876-ban kezdődött versenykarrierjét és első nagy sikereinek történetét idézte fel.
Kincsem számára 1876 volt az első versenyév, amelyben sorra születtek azok az eredmények, amelyek rövid idő alatt világhírűvé tették a gödi telivért. A versenyek miatt Kincsem és kísérete csaknem 3 hónapig volt távol az gödi istállótól. Ez alatt az idő alatt hosszú utat tett meg Európában, hogy aztán újra visszatérjen Gödre, bezsebelve 6 győzelmet.
A jubileumi konferencia egyik fontos üzenete éppen az volt, hogy Kincsem története szorosan összetartozik Göd történetével. A gödi istállóból indult az a versenyló, amely 1876-ban Európa pályáin is bizonyította rendkívüli képességeit, és amelynek neve másfél évszázaddal később is összeköti a várost a magyar lóversenyzés történetével..
Egy név, egy család, egy színpár
A konferencia egyik érdekes témáját Bátorfi Ildikó, a Kincsem 150 konferencia szervező védnöke hozta közelebb a hallgatósághoz „Noblesse oblige – a nemesség kötelez” című előadásával, amely gróf Sztáray János személyét és szerepét idézte fel.
A kor lóversenyzésében az istállószíneknek sajátos jelentőségük volt. A kék és sárga színek messziről is felismerhetővé tették a Sztáray-istálló lovait. A pályán ezek a színek egy családhoz, egy névhez és egy egész történethez kapcsolódtak.
A noblesse oblige, vagyis „a nemesség kötelez” gondolata pedig lehetőséget adott arra, hogy az előadás ne csupán a versenyzésről, hanem a korszak társadalmi és személyes felelősségéről is szóljon.
Gróf Sztáray Nepomuk János (1840–1900) a régi nagymihályi és sztárai grófi család sarja volt, a 19. század ismert sportembere és szenvedélyes lóversenyzője. A lóversenyzésben versenyistálló-tulajdonosként és a Magyar Lovaregylet, illetve a jockeyklub vezetésében is jelentős szerepet vállalt. A korabeli források alapján a közéletben is jelen volt, főrendiházi tagként részt vett az országgyűlés munkájában. Nevét elsősorban mégis a lovak és a lóversenyzés iránti szenvedélye őrizte meg, amely a korszak egyik ismert és tekintélyes futtatójává tette.
A múltból a jelenbe – a Kincsem Park és a magyar lovassport
A jubileumi konferencia fontos része volt, hogy a mai magyar lóversenyzés és lovassport képviselői is jelen voltak.
A Kincsem Park képviseletében Horváth Zalán a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. ügyvezető igazgató helyettese mondott köszöntőt. A múlt és a jelen kapcsolatára irányította a figyelmet. A helyszín neve maga is azt mutatja, hogy Kincsem emléke ma is része a magyar lóversenyzésnek.
A Magyar Lovassport Szövetség képviseletében Nagy Lajos – Magyar Lovassport Szövetség Felügyelő Bizottság elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit.
Amit még nem mondtak el Kincsemről
A második előadási blokkban Száraz György, a Magyar Lovaregylet elnöke „Kincsemről, amit még nem mondtam” címmel tartott előadást.
A cím is jelezte: egy 150 éves történet esetében még a legismertebb szereplőről is maradhatnak olyan részletek, amelyek új megvilágításba helyezik a közismert történetet.
A program ezután Tatára vezetett. Kraut Péter, a tatai Henry Milne Angol–Magyar Lovastörténelmi Egyesület képviselője „A tatai kis New Market és Hesp Róbert” címmel mutatta be Tata és a magyar lóversenyzés kapcsolatát.
A „kis Newmarket” elnevezés jól érzékelteti Tata egykori jelentőségét a magyar lóversenyzés történetében. Hesp Róbert pályájának felidézésével pedig ismét összekapcsolódott a konferencia több helyszíne és történeti szála.
Kincsem és Kisbér – két 1876-os magyar csillag
Brenyó József lovas szakíró és szépíró előadása két különleges ló történetét állította egymás mellé: Kincsemét és Kisbérét.
Mindkét ló neve összeforrt az 1876-os évvel, és mindkettő története a magyar lótenyésztés és lóversenyzés nemzetközi sikereinek fontos fejezete.
A két állat pályája másként alakult, eredményeik és történetük mégis jól mutatják, milyen jelentős korszak volt a magyar telivértenyésztés és versenyzés történetében az 1870-es évek.
Lógyógyászat Kincsem korában
A konferencia egyik különleges témája a 19. századi lógyógyászat és állatorvoslás volt.
Dr. Megyery Csaba, Hesp Róbert ükunokája, állatorvos és lóspecialista „Lógyógyászat és állatorvoslás Kincsem korában” címmel tartott előadást.
A téma olyan kérdéseket is felvetett, amelyek a Kincsemről kialakult kép mögött húzódó mindennapi valóságot világítják meg: milyen ismeretekkel rendelkeztek az akkori állatorvosok, hogyan kezelték a versenylovakat, és mit jelentett a lógyógyítás a 19. század második felében.
A Kincsem körüli legendát ez a megközelítés egy másik oldalról egészítette ki: a rendkívüli teljesítmény mögött ott volt a ló egészsége, gondozása és az őt körülvevő szakemberek munkája is.
Kisbér, Göd és az emlékezet helyei
A harmadik előadási blokkban Jámbor Katalin, a Kisbéri Múzeum tárlatvezetője és a Kisbéri Könyvtár munkatársa köszöntötte a konferencia résztvevőit. Kisbér története szorosan kapcsolódik a magyar lótenyésztéshez, ezért jelenléte különösen fontos volt a Kincsem 150 jubileumán.
A múlt intézményes megőrzésének kérdését Orosz Diana, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese előadása tágabb összefüggésben vizsgálta, „A Magyar Mezőgazdasági Múzeum múltja, jelene és jövője” címmel.
A múzeumi emlékezet szerepéről szólt Pestiné Nagy Judit, a tápiószelei Blaskovich Múzeum igazgatójának előadása is, amely „Történelem és emlékezet a tápiószelei múzeum gyűjteményének tükrében” címmel mutatta be a gyűjtemény és a helyi történeti emlékezet kapcsolatát.
A konferencia előadásait dr. Dusek László helytörténet-kutató, tanár, a Magyar Földrajzi Társaság korábbi alelnöke zárta „Akkor és most – Blaskovich Ernő emlékezete Kincsem 1876. éve jubileumán” című előadásával.
Blaskovich Ernő emlékműve – új emlékhely Gödön
A konferencia előadásait követően a program ünnepi eseménnyel folytatódott.
Blaskovich Ernő kisplasztika emlékművének avatása nem csupán egy új köztéri alkotás megszületését jelentette. Egy olyan történelmi személy emléke kapott látható formát, akinek neve Kincsem történetével és Göd múltjával is összekapcsolódik.
A Blaskovich Ernő – emlékmű felavatására Göd városának lakossága is meghívást kapott, így a konferencia résztvevői mellett a gödiek is részesei lehettek az ünnepi eseménynek. Az emlékmű leleplezését követően koszorút helyezett el a Kincsem–Hesp Baráti Kör, valamint Göd városa nevében Simon Tamás alpolgármester.
Az ünnepségen Nyitray Péter, egykori amatőr zsoké, Aranyosi Ervin Igen, a ló című versét mondta el.
Ezt követően Kubinyi Tamás történész, az Álmosvezér TV szerkesztő-riportere mondott beszédet „A Blaskovichok földje – tanúbizonyság” címmel.
Az emlékművet Tóth Dávid szobrászművész készítette, akinek több, Kincsemhez kapcsolódó köztéri alkotása is megtalálható Gödön: a Kincsem-szobor, a mellette álló macskaszobor és a Pesti úti Hesp Róbert-emlékmű.
A Blaskovich Ernőt ábrázoló bronz kisplasztika Tóth Dávid sajátos látásmódját mutatja. A Süttői mészkő háttér előtt, bronz fülkében megjelenő, bottal álló, jellegzetes bajszos alak kis mérete ellenére karakteres, különleges alkotás, amely méltó módon emeli az emlékhely jelentőségét.
Az új Blaskovich-emlékmű leleplezését koszorúzás követte. Koszorút helyezett el a Kincsem–Hesp Baráti Kör, Göd Város Önkormányzata, valamint Tápiószentmárton képviselete.
A program ezt követően Kincsem gödi szobrának megkoszorúzásával folytatódott. A megemlékezés ezzel szimbolikusan visszatért ahhoz a névhez, amely az egész nap középpontjában állt.
Egy jubileum, amely tovább vezet
A szeptember 19-i KINCSEM 150 konferencia egyszerre volt történelmi megemlékezés, szakmai találkozó és közösségi esemény.
Az előadások különböző nézőpontokból idézték fel Kincsem történetét, az őt körülvevő emberek és családok szerepét, valamint a magyar lótenyésztés és lóversenyzés történetének egy fontos korszakát. A jubileum arra is lehetőséget adott, hogy 150 év távlatából ne csak a versenyeredményekre, hanem a hozzájuk kapcsolódó helyszínekre, személyekre és történetekre is figyeljünk.
A Gödi Kincsem Udvarházban rendezett konferencia ezért nem egyszerűen egy 1876-os évforduló megünneplése volt, hanem a Kincsem és Hesp Róbert Baráti Kör munkájának újabb állomása Kincsem, Hesp Róbert és Blaskovich Ernő emlékének megőrzésében.
A jubileumi napot a konferencia résztvevőinek közös fogadása zárta a Gödi Kincsem Udvarház déli szárnyában.
A jubileumi év azonban jövőre folytatódik. 2027-ben Kincsem 1877-es versenyszezonja kerül a középpontba, amelynek egyik kiemelkedő eseménye a Derby megnyerése volt. A Kincsem és Hesp Róbert Baráti Kör ehhez kapcsolódóan újabb konferenciát tervez. Kincsem 1877-ben is sorra nyerte a jelentős versenyeket, így a következő év újabb fontos fejezetet idéz fel pályafutásából.
