„Jószerencse, semmi más” – ahogy Zrínyi Miklós jelmondata is szólt?
Vagy évtizedeken át tartó tanuláson és tudatos megfigyeléseken alapuló magabiztosság, munka, alázat, hűség, határozottság és kitartás kell ahhoz, hogy rendkívüli eredmények szülessenek?
Esetleg egy gondosan összeválogatott csapat hatékony együttműködésében rejlik a titok?
Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, számos példát vehetnénk a magyar sport, a tudomány vagy a művészetek területéről. Ezek egyike Kincsem története.
Egy különleges út kezdete
150 évvel ezelőtt ilyentájt jutott el a sárga kanca saját lábán Tápiószentmártonból az új gödi tréningtelepre, ahol Robert Hesp azonnal kezelésbe vette az egyéves csikókat – közöttük Csalogányt is.
(Fontos megjegyezni: a név nem a közhiedelemben élő fekete-fehér cicára utal, hanem egy szintén kiváló versenylóvá váló kancacsikóra.)
A történet gyökerei: a reformkor
Kincsem világraszóló története azonban nem itt kezdődött.
Már a reformkor hajnalán Széchenyi István felismerte a lóállomány minőségének stratégiai jelentőségét. A napóleoni háborúk során szerzett tapasztalatai után báró Wesselényi Miklós társaságában bejárta Európa legjelentősebb lótenyésztő központjait.
Az 1822-ben megjelent Lovakrul című művében részletesen elemezte:
- a lóállomány szerepét a közlekedésben és kereskedelemben
- a védelmi képességekre gyakorolt hatását
- az angol tenyésztési rendszer előnyeit
Kiemelte a tudatos kiválasztás, a versenyeztetés és a magas szakmai színvonal jelentőségét.
Angol szakértelem Magyarországon
A reformkori kezdeményezések hatására megnőtt az érdeklődés, és angol szakemberek érkeztek Magyarországra.
Közéjük tartozott a Yorkshire-ban született Robert Hesp, aki 1846-ban, 21 évesen érkezett az országba. Előbb Esterházán, majd Batthyány Kázmér herceg kisbéri birtokán dolgozott.
Szakmai kiválósága és megbízhatósága révén elnyerte Sztáray János bizalmát, aki arra ösztönözte, hogy önálló tréningtelepet hozzon létre.
A gödi tréningtelep jelentősége
Hesp végül a gödi egykori gyorsposta-állomást választotta.
A döntést számos tényező indokolta:
- a Duna felől érkező párás levegő
- a bővizű forrásokkal öntözött legelők
- a lovak lábát kímélő homokos talaj
- a közel 4 kilométeres, egyenletesen emelkedő edzőpálya
- valamint a vasút közelsége
Ez utóbbi különösen fontos volt, hiszen a kontinens jelentős versenypályái így könnyen elérhetővé váltak.
A háttérben dolgozó rendszer
A tréningtelepen nemcsak a környezet, hanem az emberi háttér is gondosan felépített volt.
Hesp:
- zsokékat
- abrakmestert
- lovászokat
is tudatosan válogatta ki.
Egy személyben felelt mintegy 28–30 angol telivér felkészítéséért és versenyeztetéséért.
Kincsem sikereinek összetevői
Ahhoz, hogy Kincsem négy éven át minden szezonban versenyképes maradjon, és 54 versenyt megnyerjen, több tényező együttes jelenléte volt szükséges:
- Blaskovich Ernő által megtervezett vérvonal
- a kisbéri ménes szakmai munkája
- a tápiószentmártoni környezet adottságai
- a tréningrendszer következetessége
- a háttérben dolgozó szakemberek összehangolt munkája
Hogy mindez egyetlen lóban, a „Csodakancában” sűrűsödjön össze, és világraszóló eredményeket hozzon, abban talán szerepe lehetett a szerencsének is – de minden más a szakértelmen és az elhivatottságon múlt.
Az első Országos Kincsem Konferencia (Göd, 2025)
A fenti kérdések és összefüggések kerültek középpontba az első Országos Kincsem Konferencián, amelyet 2025. szeptember 19-én rendeztek meg Gödön.
A rendezvény mottóját Kammerer Zoltán fogalmazta meg:
„Több fényt Kincsemnek.”
A konferencia résztvevői és előadói
Köszöntők:
- Györe László
Előadások:
- dr. Dusek László – a Blaskovich-ménes története
- Brenyó József – Kincsem kisbéri kapcsolatai
- Tóth Dávid – a szobrok és emlékhelyek története
- dr. Kőrösi Andrea – Kincsem anatómiai sajátosságai
- Pestiné Nagy Judit – Kincsem-relikviák
- Szotyori Nagy Ádám – nemzetközi emlékezet
Szakmai hozzászólók:
- Száraz György
- Lőrincz Róbert
- Nieselberger Róbert
- Hesp József
Kiemelt javaslat:
- Lázár Vilmos – Kincsem Hungarikummá nyilvánításának kezdeményezése
Megemlékezés és örökség
A konferencia alkalmából a résztvevők közösen avatták fel a Tápiószentmárton- és Kisbér-közök köztéri tábláit.
A programot Hesp Róbert jelképes újratemetése és síremlékének ünnepélyes felavatása zárta.
Egy korszak tanulsága
A Lovakrul megjelenése és Kincsem első győzelmei között alig ötven év telt el.
Ez idő alatt a magyar telivértenyésztés a világ élvonalába került, és ott is maradt közel hetven éven át – egészen addig, amíg a történelem közbe nem szólt.
Ma is élő örökség
Kincsem neve ma is fogalom szerte a világban.
Azt üzeni, hogy a magyar lótenyésztés olyan tudást hordoz, amely generációkon átívelően érték.
A kérdés már nem az, hogyan született meg ez a siker.
Hanem az, hogyan őrizzük meg.
Fotó: Jani Martin / god.hu
Forrás: A cikk a Szabad Föld 2025. október 31-i számában jelent meg.
