1876 tavaszán Hesp Róbert gödi tréningtelepén, több, mint harminc versenyló állt az istállókban. Köztük volt egy sárga kanca.

Kincsem.

Akkor még alig több mint két esztendős.

Egy ebéd Gödön

Kincsem 1875 őszén került Gödre Blaskovich Ernő yearlingjeivel együtt. Hesp Róbert gondjaira bízták, és a következő tavasszal már rendszeresen dolgozott a gödi tréningpályán.

1876 márciusának egyik reggelén Blaskovich Ernő társasággal érkezett Gödre. Vele tartott Sztáray János, Kinsky Zdenko, Keglevich Tibor és Blaskovich Miklós is. Kettes- és négyes fogatokon, vidám ostorcsattogtatás és trombitaszó mellett hajtottak a tréningtelep felé, hogy megnézzék azt a mintegy harminc versenylovat, amely Hesp Róbert tapasztalt kezei alatt készült.

A pályán előbb a háromévesek dolgoztak. Tizenöt ló vonult fel, majd párosával és hármasával galoppoztak; a jobb lovakat Madden és Entwistle lovagolták.

Ezután ebéd következett a gödi vendéglőben.

Ebéd után a kétévesek kerültek sorra.

A társaság egyik tagja nem sokkal korábban érkezett haza Newmarketből, az angol lóversenyzés központjából, így volt összehasonlítási alapja. Amit Gödön látott, azt nem egyszerűen fiatal lovakként szemlélte. A korabeli beszámoló szerint úgy vélte, hogy a bemutatott kétévesek között akadt néhány, amely alkatra és tehetségre alig, vagy talán egyáltalán nem különbözött azoktól a lovaktól, amelyeket éppen az Epsom Derbyre készítenek.

Kincsem is ott volt közöttük.

Sőt, a gödi munkában már ekkor akadt valaki, aki egészen konkrét összeget is hajlandó lett volna adni érte. Egy tavaszi galoppban Kincsem a vele egyidős Lőrinczczel dolgozott együtt. Lőrincz tulajdonosa, Gyürky Béla a munka után 10 000 forintot ajánlott Blaskovich Ernőnek a kancáért.

Blaskovich nem adta el.

Akkor még senki sem tudhatta, hogy a tízezer forintos ajánlat később milyen szerénynek tűnik majd Kincsem valódi értékéhez képest. De az ajánlat önmagában is jelezte, hogy a gödi istállóban már akadt, aki nem egyszerűen szép kétéves kancát látott benne.

„Wie ein Rennpferd sieht die Fuchsstute…”

A gödi tréningtelep tavasszal külföldi szakemberek figyelmét is felkeltette. A Sportblatt 1876. április 8-i számában részletesen beszámolt Hesp istállójáról, és a kétévesek között külön is kiemelte a Cambuscan és Waternymph ivadékát.

Kincsemről ezt írta:

„Wie ein Rennpferd sieht die Fuchsstute von Cambuscan aus der Waternymph am meisten aus. Sie ist über und über voll Qualität, lang und tief, steht auf trockenen, starken, fehlerlosen Beinen und zeigt sich im schnellen Galopp von der vortheilhaftesten Seite. Wir glauben uns nicht zu irren, wenn wir der Ansicht Ausdruck geben, daß sie auf der Rennbahn eine hervorragende Rolle zu spielen berufen ist.”

A leírás szerint a sárga kanca mindenekelőtt versenylónak látszik: telis-tele van minőséggel, hosszú és mély, száraz, erős, hibátlan lábakon áll, gyors galoppban pedig különösen előnyösen mutatkozik. A lap szerint nem tévednek, ha úgy vélik, hogy a versenypályán kiváló szerepre hivatott.

Csakhogy ekkor Kincsemnek még egyetlen versenyeredménye sem volt.